A dolog úgy néz ki, hogy elindulsz a rajthoz, ami egy kellemes séta a parkolótól, az út mellett pedig ott sorakoznak mindenféle öreg autók és motorok, amiket megnézel, furcsállod a furcsákat, álmélkodsz a szépeken, csodálkozol a csodálkoznivalókon és vallásos révületbe esel a legendák láttán. Adott esetben szerelmes leszel, ilyenkor nehezen szakadsz el szíved újdonsült választottjától, aki persze már rég másé, mert a brazil szappanoperák bizony a valóságban gyökereznek. De most nem a szerelemről lesz szó, hanem a többiről. Itt van például a Ducati 750 sport légszűrője (a tank alatt, a benzincső mellet található egy vastagabb csőszerű tárgy, ami egy durva fémhálóban végződik, na arról van most szó).
Ez a dolog légszűrőnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy a levegőből kiszűri a nagyobb testű madarakat, hogy azok ne röpüljenek bele a karburátorba, felborítván ezzel a keverék képzés finoman beállított arányait. Most komolyan, ez teljesen olyan, mintha ott sem lenne, még egy légy is röhögve áfér rajta, ha nem mereszti ki keresztbe izomból a szárnyait. Igazi versenytuning, a teljesítményért mindent, nehogy már valami is akadályozza a levegő beáramlását, hiszen azzal akár 0,3 lóerővel is csökkenhet a teljesítmény, mit nekünk a motor élettartama, a versenyt így is ki fogja bírni, poros útra meg használj biciklit.
Aztán itt van ez. A narancssárga kabátos úr döbbenten nézi, először csak távolról, aztán közelebbről, aztán még közelebbről, nem hisz a szemének. Csak nem egy vadászmotor? A narancssárga kabátos urat a fizikai zoom végállapotában kaptam lencsevégre.
A jármű hadi kivitel. Puskatokkal az első teleszkópon, vízhatlan térképtartóval a tankon és bőrtáskákkal a hátsó kerék két oldalán. A katonai páncélsisak is szériatartozék. Régi korok hőstetteit idézi fel, amikor bátor férfiak üldözték egymást göröngyös utakon boxer motorral és egylövetű puskával, rettegést keltve az indiánok között. De ennél is van érdekesebb, a bordó motorok sorában álló krossz kivitelű Puch, ami mély vallásos érzelmeket hoz felszínre a nemrég magát még ateistának gondoló rövidnadrágos fiatalemberből, aki először csak tátott szájjal bámul, majd óvatosan közelebb lép, megszállja a Szentlélek, térdre ereszkedik és a kezével tartja az állát, hogy az le ne essen. Révületében elveszti a külvilággal való kapcsolatot, tér és idő megszűnik számára, így nyugodtan kicserélhetem a lemerült elemeket a fényképezőgépben, megvárhatom, amíg a tömeg arrébbhömpölyög és szép nyugodtan elkészíthetem ezt a képet itt:
Istenem, Istenem, ez nem lehet igaz, mondogatja félhangosan, szemét le nem véve a deusz ex masináról. Nem sokkal távolabb Joe ül a fűben az Austin 7 Ulster mellet, arcán gyermeki mosollyal.
Igen hosszú nyálcsorgatáson és sok-sok lelkes magyarázaton van már túl, felvilágosított minket, méltatlan földi halandókat a dörzs lengéscsillapító és a fordított laprugó rejtelmeiről, elmondta oda-vissza az autógyártás burjánzó családfájának eme tekervényes és igen buja ágát az utolsó levélcsücsökig, körüljárta hétszer kelet felé indulva, leborult előtte, lefényképezte alulról és fölülről, már mindent megcsinált ami egy veteránbuzi autós újságírótól elvárható mind szakmailag, mind magánemberként, sőt, jelentősen túl is teljesítette, fejben megírta a posztot is róla, a helyesírási hibákat is kijavította, szóval most már tényleg tovább kellene menni, de egyszerűen képtelen. Inkább leül mellé, hogy csak még egy kicsit a közelében lehessen. A tulajdonos szerencsére távol van, nem zavarja meg az intim pillanatot. Egyébként sem értené meg, csak féltékenykedne, jobb ez így, de tényleg. Kicsit arrébb már a robogósok gyülekeznek a rajthoz.
Aztán fellendül a kockás zászló és megkezdődik a verseny.
A lóerők elszabadulnak, az első kerék elemelkedik a talajtól és úgy is marad az első nagyobb kanyarig. Vespák száguldanak, tépnek, cammognak, fuldokolnak, aktuális motorikus állapotuktól függően. A robogók után a motorok állnak rajthoz.
A vallási fetisizmus tárgyát, a bordó Puchot egy morcona bőrruhás versenyző tolja éppen. A harci motor pedig hatalmas boxer dübörgéssel készül felfalni az aszfaltot.
Az egyhengeres Ducati (nem a furcsa légszűrős, az kéthengeres volt és sárga, ez meg piros) iszonyú tempóban és hátborzongató hangok kíséretében vág neki a pályának.
Az események felgyorsulnak, egymás után veszik a kanyarokat a versenyzők. A Mikulás a kertben hagyta a rénszarvasokat és egy BSA nyergében repeszt. Hogy melyikük idősebb, ő, vagy a motor, azt nem tudhatjuk biztosan.
Őket a britek büszkesége, a Norton követi, melynek rőt szakállú pilótája hatalmas tempót diktál.
A vakmerő angol után Herr Rettenberger következik, aki megcáfolja azt a közkeletű tévhitet, miszerint a motorkerékpárok csak bedöntve képesek kanyarodni.
Úri huncutság csak, amit a többiek művelnek ezzel a döntögetéssel. Ha eddig azt gondoltad, hogy ez valami fizikai törvényszerűség miatt szükséges, hát itt az élő cáfolat. Ezek után már nyilvánvaló, hogy a motorosok kizárólag menőzésből, a csajok miatt döntögetik a vasakat.
A motorok után az autóké a pálya. A tuning NSU szinte felszaggatja az aszfaltot. Részing ez a javából!
Sőt, már-már ágyugolyó futam. Egy kevéssé környezettudatos versenyző például ködgéppel teszi nehezebbé ellenfeleinek a közlekedést a látási viszonyok jelentős rontásával.
Persze a BMW RS 850 számára ez sem akadály, a versenyre termett ezüst csoda iszonyú vehemenciával veti magát az útra.
Suzanne mértéktartóan versenyez, csak semmi kapkodás, fő a biztonság.
Hogy ablakot miért töröl, az mondjuk rejtély. Ahogy az is, hogy miért tűz valaki az ütköző mögé egy gumicsirkét.
A szóban forgó BMW egyébként egyajtós, az ajtaja pedig az elején van, ott, ahol a kormány, ami az ajtóval együtt kinyílik, hogy be lehessen szállni.
A következő képen pedig a furcsa arcok kategória "de jól nyomom, hű de jól nyomom" különdíjasa látható.
Az autók után végül egy alutepsi következik, amire valami homályos okból kifolyólag kerekeket szereltek. Nagyon durva retró, ahogy elszáguld az ember mellett.
Le akartam fényképezni hátulról is, de túl gyors volt. Talán majd jövőre. Ez végszónak is jó, úgyhogy akkor itt a vége, fuss el véle, most egy jódarabig nem lesz poszt korosodó közlekedési eszközökről.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése